2013. október 8., kedd

Felturbózott Cézár, azaz Római saláta à la Balázs

A következőkben egy olyan, nem szokványos saláta receptjét teszem közprédává, amit otthon, gyakran készítettünk, amikor olyan különlegeset akartunk enni. Igazából amellett, hogy egy teljesen egyszerű összeállítás, friss, tavaszi ízt hoz magával, és ebben a lábát egyre jobban megvető őszben is meleget tud csalni a hideg időbe. A hozzávalók listája attól függ, mihez tudunk hozzájutni, de természetesen, mint minden ételnek, ennek is van egy archetípusa. Mindenkinek ott van az otthoni koszt a pavlovi nyálreflexet aktiváló emlékek között, így én is igyekszem reprodukálni általában az otthon látottakat, ízlelteket. Először is érdemes a salátával kezdeni a beszerző körutat. Abból baj még nem volt. Ez lehet jégsaláta, vitaminsaláta, fejes saláta, vagy káposzta, répa, retek, mogyoró, lényeg, hogy hordjunk össze mindenféle zöldséget, ami szemünknek, de leginkább szánknak ingere. Ha ez megvan, vegyünk elő egy padlizsánt, padlizsánaszály esetén a cukkini is megteszi. Ha padlizsán van a dologban, szeleteljük fel kockákra, de mielőtt megpirítanánk, kenjük be sóval, és hagyjuk állni egy 5-10 percet, vagy annyit, amennyi idő alatt levet ereszt. Ettől a létől nem kell félni, nem megromlott. A levet le kell törölni róla, majd fűszerezzük tetszés szerint, és pirítsuk ki forró olajban. Ezt eljátszhatjuk ugyanúgy egy répával, vagy adott esetben retekkel is, bár annak legnagyobb része víz, így készüljünk fel rá, hogy össze fog menni. Kaliforniai paprikával viszont különleges. Főleg a zölddel. Ha a zöldségekkel megvagyunk, pirítsunk apró kenyérkockákat is a fent említett módon, vagy vegyünk előkészített croutont, amit több ízben is megtalálunk. Ezek a hozzávalók nyugodtan hűlhetnek, így a legjobb adaléknak, a csirkemell-falatoknak csak utána lássunk neki. Egyszerűen kockázzuk fel a csirkemellet kedvünkből fakadó méretűre (én egészen apróra vágva készítem), fűszerezzük be szintén választott módon, bár én a mézes-mustárost javallom, majd keverjük egybe a folyamatok során elkészült komponenseket a crouton kivételével. Ezután következik a sajt, amiből bármi megteszi, ha fűszeresebb, vagy érettebb, azaz ementáli, márványsajt, rokfort, feta, stb. Az öntet kérdését sem kell túlbonyolítani. Fogjuk egy doboz tejfölt (lehetőleg jó nagyot, ha a gyrost is sok öntettel kérjük mindig), és törjünk bele annyi fokhagymát/granulátumot/fűszerbombát, vagy grillfűszer-keverékeket, amennyit nem szégyellünk. Ha már kiszedtük a tányérra, tegyük rá a kenyérkockákat, és szórjuk meg reszelt trappista rajttal a hedonizmus jegyében, illetve, ha nagyon el akarjuk kényeztetni ízlelőbimbóinkat, beszerezhetünk bármelyik svéd bútoráruházból pirított hagymát egész kedvező áron. Aki már evett olyat, tudja, miről beszélek. Azt már mi döntjük el, hogy a ki nem szedett adagot az öntettel együtt tesszük el állni, vagy külön. Én mindkét módon szeretem, de, ha öntettel tesszük el, elveszíti ropogósságát, ha pedig külön, akkor nem érnek annyira össze az ízek, amikor később nekilátunk a második fordulónak. Minden esetre ínycsiklandó csemege, ugyanakkor laktató, és amikor már pulcsiban hagyjuk el a lakást, kifejezetten jól tud jönni egy falat tavasz, hogy itt tartsa legalább a napsütést. Jó étvágyat!

Tarnóczi Balázs

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése